Az ötvenes évek közepén a 24 órás Le Mans-i autóversenyeket egyenesen fanatikus érdeklődés kísérte. Az autógyárak számára igazi rangot jelentett egy-egy jó helyezés, nem beszélve a győzelemről, a pilóták pedig hősöknek kijáró ünneplésben részesültek, hírnevük bejárta a világot. A futamokra a nagy és neves gyártók egy egész éven át készültek,
Kevesen tudják, de a Panhard-Levassor néven híressé vált vállalkozást hárman hozták tető alá, René Panhard és Émile Levassor mellett Édouard Sarazin belga ügyvéd is ott bábáskodott a cégalapításkor, 1887-ben. Később mégis csak két alapítója nevét tette halhatatlanná, mint Franciország első autógyára. Az alapítók első gépkocsijukat 1890-ben készítették el, aztán mindenki
A Porsche 1962-ben felhagyott a Forma-1-es autók fejlesztésével, ugyanekkor minden energiáját a FIA GT sportautós versenyeire fordította. Az 1963-as évben szép eredményekkel a tarsolyukban és nagy reményekkel tekintettek az 1964-es szezon elé, ám hirtelen azzal szembesültek, hogy nincs megfelelő versenyautójuk. Tanácstalanságukat a FIA idézte elő, amely szigorú szabályokat hozott, a
Az idestova évszázada uralkodó belsőégésű motorokat nemcsak mostanában, de az automobilizmus hőskorában is körbevették a vetélytársak. A kezdetek kezdetén még sokan szavaztak bizalmat a gőzhajtású autónak, de az újdonságnak számító elektromos meghajtásnak is seregnyi híve volt. Lelkes konstruktőrök hada hirdette, hogy a villanymotorral hajtott, akkumulátorral táplált gépkocsiké a jövő, a
Szabó Gyula immár két és fél évtizede működteti Autómánia néven kisautós üzletét a budapesti Ferenciek terén az aluljáróban. Az eltelt időben nemcsak különleges szakértelmet szerzett e körben, de a nemzetközi trendeket is alaposan kiismerte. Vele beszélgettem Matchboxokról és más márkákról, régi és még régebbi kisautókról, a gyűjtőszenvedélyről és a gyűjteményekről,
A forgótárcsás motor megjárta a mennyet, majd a poklot is. Egy ideig egyenesen a belsőégésű erőforrások forradalmát várták tőle, de aztán kíméletlenül eltemették és elfeledték, miután kiderült, hogy tartósságban soha nem fogja beérni „normál” dugattyús társait, nem beszélve kielégíthetetlen étvágyáról, ami a hetvenes évek elejétől kezdve megbocsáthatatlan tulajdonság minden járműnél.
Az első világháborút követő időszakban robbanásszerű technológiai fejlődés zajlott a világban, a dübörgő húszas éveket még inkább felgyorsuló harmincasok követték. Új sebességfokozatba kapcsolt a világ, a zene, a táncok, a filmek, a közlekedési eszközök mind óriási változásokon mentek keresztül, az újdonságokról pedig a tíz- és százezres példányszámban nyomtatott újságok mellett
A második világháborút követő újjáépítés közepette aligha volt égető kérdés a magántulajdonú személyautók ügye Magyarországon. Akkoriban egy kerékpár is komoly vagyontárgynak számított, az automobilok meg amúgy is odavesztek a füstölgő romok alatt, ha éppen nem rekvirálták el őket korábban a harcoló felek. A kevés, megmaradt autót aztán ilyen-olyan indokkal be
A harmincas években szárnyalt az Egyesült Államok autóipara, gyártók százai szorgoskodtak azon, hogy versenytársaiknál szebb és jobb autókat állítsanak elő, annak pedig, aki az öldöklő versenyben magára szerette volna vonni a közönség figyelmét, nagyot kellett domborítania. A barátságosnak nem mondható környezetben a Pontiac emlékezetes sikert könyvelhetett el, „szellemautója” egy kis
Izgalmas eseményre virradtak 1906. június 26-án a franciaországi Sarthe megye lakói, napok óta tartó készülődést követően kék füstlepelbe burkolózó, géperejű szerkezetek gyűltek össze Montfort-le-Gesnois mellett, hogy nagyszabású versenyben mérjék össze erejüket. A résztvevők és a talán még náluk is izgatottabb nézők nem is sejtették, hogy az első, mai értelemben vett