Ma már elképzelni is nehéz, hogy a maga idejében milyen óriási jelentőséggel bírt a Hungaroringen 1986. augusztus 10-én lezajlott első Forma-1-es futam. Abban az időben a kommunista állampárt hatalma még megkérdőjelezhetetlennek számított Magyarországon, hasonlóképpen a Szovjetunió egységét és örökkévalóságát is tényként kezelték. A Forma-1 ellenben Nyugat nagyszabású sporteseménye volt, izgalmakkal teli, színes-szagos, vonzó körítéssel felturbózott, csúcstechnikát felvonultató látványosság. Természetesen a nyolcvanas években már idehaza is egyre többet tudtunk a szabad világban zajló motorsport-eseményekről, a Forma-1-es versenyekről pedig már rendszeresen hírt adtak az újságok, különösképpen az autós magazinok. Lassacskán kinyílt a világ, egyesek háztartásában már parabolaantenna fürkészte az eget, a műholdas csatornák pedig karnyújtásnyi távolságba hozták a száguldó cirkusz eseményeit. Még közelebb akkor kerültünk a Forma-1 ászaihoz, amikor a rendezvénysorozat megfellebbezhetetlen tekintélye, Bernie Ecclestone a nyolcvanas évek elején zseniális üzleti döntést hozott és elhatározta, hogy elviszi valamelyik „vörös” országba is e sporteseményt. Nem szegte kedvét, hogy több helyről is elutasítást kapott, végül aztán Magyarországon határozottan kedvező fogadtatásra talált az ötlete. Az pedig talán még őt is meglepte, hogy csakhamar elkészült a szerződés is, majd teljes gőzre kapcsolt a magyar gépezet. Mintha a tétlenségben eltelt évtizedek tunyaságát kívánták volna lerázni az illetékesek, példa nélküli kreativitással és energiával mozgósították az erőforrásokat. Rövid időn belül kijelölték a mogyoródi helyszínt is, azt pedig csak kevesen tudják, hogy sokáig versenyben volt a Népliget, mint lehetséges helyszín, amely a hőskorszakban sok klasszikus autóversenynek adott otthont…
A pálya tervei hamar elkészültek, az engedélyező bélyegzőket addig nem látott sebességgel – ha úgy tetszik, Forma-1-es tempóban – ütötték rá a papírokra, így 1986 elején feldüböröghettek a munkagépek a Mogyoród melletti völgyben. Megkezdődött a vasfüggöny mögötti első Forma-1-es versenypálya építése. Mindenki pontosan és lelkiismeretesen elvégezte a feladatát, a 4014 méter hosszú pálya így rekordidő, alig nyolc hónap alatt el is készült, ennek eredményeként 1986. augusztus 10-én sor kerülhetett az első Magyar Nagydíj megrendezésére. Azóta sem mulasztottunk egyet sem, ebben a tekintetben pedig a Hungaroring történelmet írt. Kihagyás nélkül fogadja a Forma-1 eseményeit, 2023-ban már harmincnyolcadik alkalommal, nincs is több ilyen eminens a sportágban, csak Monza!
A Hungaroring nemcsak fekvése miatt különleges, de azért is, mert a komoly felkészülést igénylő, technikás pályák egyike. Nem bővelkedik gyors egyenesekben, de sokat kanyarog, ha úgy tetszik, megdolgoztatja a versenyzőket. Az első alkalommal is próbára tette a pilótákat, akik nem kevesebb, mind kétszázezer néző előtt avatták fel a mogyoródi aszfaltcsíkot. Azóta se voltak ennyien kíváncsiak a magyar futamra. Keletről azok jöttek, akik egy pici nyugati életérzésre vágytak. Nyugatról szintén a kíváncsiság űzte ide az érdeklődőket, ők elsősorban a vasfüggöny mögé szerettek volna bepillantani, megnézni, hogyan rendez nyugati cirkuszt egy „vörös” keleti ország. A hazai nézőket egyszerre mozgatta a kíváncsiság, de a büszkeség is – régen nem építettek már Magyarországon ennyire feszes, fegyelmezett rendben ilyen jelentős építményt, amelynek még a világ is a csodájára járt.
A verseny napja fullasztó, forró augusztusi időjárást hozott, a rajt pillanatára pedig pattanásig feszültek az idegek. A pole-pozíciókban a Forma-1 legnagyobb alakjai várták a startjelzést. Az élen két brazil, a később tragikus körülmények között elhunyt Ayrton Senna Lotus-Renault-val, mellette Nelson Piquet Williams-Hondával. Mögöttük a brit Nigel Mansell szintén Williams-Hondával, illetve a francia Alain Prost McLarennel várakozott. A mezőnyben további legendás versenyzők, vagy olyan zöldfülűek készülődtek a keleti blokk első F1-es versenyére, akikből később lettek óriások. A benettonos Gerhard Berger mintegy a szomszédból ugrott át versenyezni, hiszen szülőhazája Ausztria volt. A Brabham Riccardo Patresét küldte harcba, de a nagy neveket hosszan lehetne sorolni. A teljesség igénye nélkül a Hungaroring felavatását itt ünnepelte Stefan Johannson, Johnnie Dumfries, Martin Brundle, Patrick Tambay, Thierry Boutsen, Michele Alboreto, Derek Warwick, Keke Rosberg és a többiek. A pálya mellett természetesen ott izgult a sikerért maga Bernie Ecclestone is, aki a nap végén elégedetten térhetett nyugovóra, hiszen a siker minden téren teljes és fokozhatatlan volt. Semmilyen zavar, vagy probléma nem árnyékolta be a napot, baleset sem történt, a pálya is kiválóan szuperált. A verseny bővelkedett az izgalmakban, a szervezők is kiválóan vizsgáztak, kétszázezer néző a helyszínen, további tízezrek a televízió előtt gazdagodtak fantasztikus élménnyel. A nap végén a legelégedettebb talán Nelson Piquet lehetett, aki meseszép manőverrel, egy külső íven végrehajtott előzéssel került Senna elé az 57. körben, kettejük párharcát pedig csak hátulról nézhette a harmadikként befutó Mansell.
Az első magyar Forma-1-es futam olyan különleges körülmények között született meg, annyi érdekes tulajdonsága volt, hogy csakhamar emblematikus jelentőségűvé vált. Köszönet Urbán Tamás fotóriporternek, aki a verseny leírhatatlan hangulatát zseniális fotókon örökítette meg, és megőrizte az utókornak a FORTEPAN segítségével. Képei ma már kordokumentumok, elgondolkodtatnak és nosztalgiát ébresztenek, egy közel négy évtizeddel ezelőtt volt, azóta letűnt világot ábrázolnak.
fotók: Urbán Tamás/ Fortepan , szöveg: Szalkai Tamás