Hetvenöt éve, 1948. június 8-án helyezték forgalomba a világ első, Porsche névre keresztelt személyautóját az ausztriai Karintiában. Anno a Porsche még egészen kicsiben kezdte. Első négykerekűjüket, a Porsche 356 No. 1, vagy 356/1 gépkocsit akkoriban „Gmünd Roadster” néven is emlegették, hiszen Gmünd városában készítették Ferry Porsche tervei nyomán, egy omladozó fűrészmalomban kialakított műhelyben. Bár a körülmények spártaiak voltak, a járművet hatalmas odafigyeléssel és szeretettel alkották meg. Ferry Porsche gyakran mondogatta is, hogy olyan autót hozott létre, amelyet ő maga is szívesen vezetne. Egyáltalán nem vágyott hatalmas erőgépre, sokkal inkább könnyű, ám fürge, sportos gépkocsi volt a célja. Lelki szemei előtt egykori autója, egy feltöltős motorral ellátott Volkswagen lebeghetett… Álmai autójának megépítésekor Ferry és csapata gazdaságossági megfontolásokból a Ferdinand Porsche tervei szerint gyártott bogárhátú „Käfer” alkatrészeit használta fel, így a kuplung, a kormánymű, a felfüggesztések, a fényszórók is onnan jöttek, de még az 1.1 literes, léghűtéses benzinmotor is ugyanaz volt. Természetesen Ferryék a sportos járgányban ennek a szériamotornak erősebb, 35 lóerősre felhizlalt változatát alkalmazták. A prototípus felépítményét csővázhoz rögzített alumíniumlemezekből készítették, önsúlya csak 585 kilogramm lett, a végsebessége pedig 135 kilométer óránként.
Alig született meg a sportos Porsche márka, rögtön bizonyíthatott is, mégpedig nem is akármilyen körülmények között. Először Innsbruckban indították egy versenyen, ahol rögtön kategóriagyőzelmet aratott. A Le Mans-i 24 órás autóverseny szervezői az 1950-es Párizsi Autószalon alkalmával találkoztak Ferdinand Porschéval és meghívták őt csapatával együtt az 1951-es versenyre. A szervezők tudták, hogy nagy iramban zajlik egy potens sportkocsi fejlesztése, amelynek benevezése színesebbé, egyszersmind izgalmasabbá is tehetné a versenyüket. Porsche cége akkor Stuttgartban már acél karosszériával is gyártotta a korai 356-osok próbaszériáját, de a versenybe még Gmündben készült, alumínium kocsikat neveztek. Négy darab 356-ost készítettek fel Le Mans-ra, ezek „356 SL Gmünd Coupé” néven váltak ismertté. A négyből kettő prototípus volt, a másik kettőt ellenben indítani akarták a 24 órás autóversenyen. Középmotoros járgányok voltak, az 1086 köbcentiméteres hajtóműveket a hátsó tengely elé építették be, mégpedig azért, hogy irányíthatóbbak és stabilabbak legyenek a kanyarokban. A két speciálisan felkészített versenyautóból végül csak egy állhatott rajthoz, mert a másik egy edzésen karambolozott és reménytelen vállalkozás lett volna helyreállítani. Az Auguste Veuillet és Edmond Mouche által terelgetett Porsche végül saját kategóriájában első, összesítésben pedig tizenkilencedik lett – nem is rossz egy kezdőtől! A diadalmaskodó gépkocsi kalandos karriert futott be ezután. A két prototípussal együtt Amerikába vitték, ahol a német gyártmányok sorsát egyengető, legendás hírű Max Hoffmann eladta John von Neumann autóversenyzőnek. Neumann tovább könnyítette az autót, levágatta róla a tetőt, így használta különféle versenyeken. 1957-ben aztán a kocsi Chuck Forge tulajdonába került, aki egészen 2009-ig használta versenyzésre, de akkor új gazdája lett, aki eredeti állapotára restauráltatta Le Mans hősét.
A versenyautó sikerét és hírnevét a végsőkig kiaknázta a párhuzamosan fejlesztett utcai, Porsche 356/2 típusjelzésű gépkocsi. Ennek megalkotásánál is a Volkswagen alkatrészeit használták fel, ám az önhordó karosszéria immár acélból készült, a motor pedig középről a hátsó tengely mögé költözött, megnövelve a helykínálatot. A motor közel negyven lóerős teljesítménye már erősebb fékeket indokolt, a későbbi gyártmányokba ezért hidraulikus rásegítéssel működő Lockheed gyártmányok kerültek.
Az első ötven darab „Gmünd” Porsche gyártását egy tehetős svájci üzletember, bizonyos Rupprecht von Senger finanszírozta, aki nemcsak megvásárolta az ötven darabos szériát, de az övé lett az első, 1948-ban Svájcban bemutatott Roadster is. A bőkezű mecénástól kapott támogatás komolyabb fejlesztéseket tett lehetővé, 1949-ben a Porschékban használt Volkswagen motorblokk immár saját hengerfejet kapott. Ez a háborúban kifejlesztett „Sturmboot” motorcsónakok hajtóműve nyomán készült, segítségével pedig negyven lóerőre nőtt a motorok teljesítménye. Ekkoriban lassan véglegessé vált a Porsche 356-osok konstrukciója, felhagytak a költséges és körülményesen gyártható alumínium karosszériával, maradt az acél. Az 1949-es Genfi Autószalonon már ilyen autók debütáltak, amelyek alacsony üléspozíciójukkal és padlólemezükkel bűvölték el a nagyérdeműt, amely ilyesmit addig csak versenyautókon láthatott.
A „Gmünd” széria kifutása után nem is készült több 356-os Ausztriában, 1950-től Stuttgart, pontosabban Zuffenhausen vált a bázissá. Gmündben túl sok kompromisszumot kellett kötni, messze volt a Wolsburg, ahonnan a Volkswagen alkatrészek érkeztek, a düledező fűrészüzemben pedig alig volt hely a tüsténkedő háromszáz munkás és a gépek számára, nem is lett volna esély fejleszteni a gyártás volumenét. Pedig erre mindennél nagyobb szükség volt. Zuffenhausenben szerencsére szabadon nőhetett a gyár, amely magába olvasztotta a Reutter manufaktúrát is. Ők szállították az acél karosszériaelemeket a Porschék számára, mindaddig, míg a fejlődés egy pontján, 1963-ban felvásárolta őket a Porsche – a megmaradt részleg ezután ülések gyártásába fogott, Recaro márkanév alatt… A Ferry Porsche ábrándjaiból kinőtt autógyár pedig megvalósította teremtője minden álmát, 1964-re évi tízezer darab 356-os fogyott, amikor pedig 1965-ben felhagytak a nagy sikerű típus gyártásával, a képzeletbeli számláló 75 ezernél állt meg – és csak ezután vette kezdetét a 911-es legendás meséje.
Nemrég nagyszabású évfordulós márkatalálkozó és programsorozat zajlott június 10-én „Az álmok fesztiválja” mottóval a Balaton Park Circuit területén a Porsche Inter Auto Hungaria Kft. szervezésében. A jelenlévők méltóképpen ünnepelhették meg a Porsche márka megszületésének hetvenötödik évfordulóját. Autók számára rendezett szépségverseny, színpadi beszélgetések és tematikus kiállítások – egyet a TAG Heuer időmérőknek szenteltek – emelték az esemény fényét. Mindezek mellett műrepülő bemutató és beszélgetés zajlott Besenyei Péter világbajnokkal, a nagy- és kisszínpadon pedig nemcsak beszélgetéseket, interjúkat, táncbemutatókat tartottak, hanem koncertek egész sorát. A pályán és mellette felnőtt- és gyerekprogramok várták az érdeklődőket, volt gokartverseny és szlalom, KRESZ pálya gyerekeknek, továbbá autós szimulátorok is.
szöveg: Szalkai Tamás, fotó: Tóth Barnabás, Porsche, Drew Phillips és Pinterest