Szerény megjelenése átlagos személyautónak mutatja ezt a Lancia Deltát, azonban nemcsak a gyártó kínálatában számított erős és sportos modellnek, de úgy általában is illett komolyan venni. Turbóval lélegeztetett kétliteres motor egy viszonylag kis karosszériában, a kilencvenes évek közepéről – ínycsiklandó recept. Ellenállhatatlan pedig akkor lesz, ha hozzátesszük, hogy egygazdás, megkímélt példányról van szó, egyenesen Németországból. A többit a tulajdonos mesélte el.
– Ezt a Delta HPE modellt kétliteres, turbós motorral szerelték fel, különlegessége a szélesített nyomtávú, erősített futómű. A lengőkarok, féltengelyek kialakítása speciális, azaz a konstruktőrök nem egyszerűen nyomtávszélesítő pogácsákat építettek az autó kerekeihez, hanem lelkiismeretesen elvégezték a feladatukat. Természetesen a karosszériára is kerültek megfelelő szélesítések – mondta el a tulajdonos, aki így foglalta össze röviden az autó műszaki tulajdonságait:
– A motor kétliteres, turbós, a váltó pedig ötsebességes. A motort keresztben építették be, a két első kerék kapja a hajtást – közölte a Delta gazdája, majd így folytatta:
– Ezt az autót 1995-ben gyártották, mindvégig egyetlen tulajdonosa volt, egy német úriember. Amikor idősebb lett, akkor már nem ült az autó volánja mögé, de nem is vált meg tőle, hanem leállította egy garázsba, ahol tizennégy évig várakozott a kocsi. Én 2022-ben vásároltam meg, mivel pedig makulátlan, törésmentes, megkímélt autó volt, úgy sejtettem, hogy fillérekből útra kész állapotúra varázsolhatom, de aztán kissé csalódtam – árulta el a gyűjtő, aki egyáltalán nem sejtette, hogy a sok állás mennyire megviseli a technikát.
– Viszonylag sok pénzt kellett elkölteni a Lanciára. Cserélni kellett a kerékcsapágyakat, a fékeket, mert minden beállt, berozsdált, annak ellenére, hogy a Lancia száraz garázsban töltött majd’ másfél évtizedet. Természetesen megcsináltam a nagyszervizt is, lecseréltem a vezérlést, a folyadékokat és a szűrőket. Szerencsére nincs olyan alkatrész a Lancia Deltában, amit ne lehetne beszerezni, ami pedig a legkiválóbb hír, hogy semmilyen sérülés nyomára sem bukkantam a karbantartások, felújítások elvégzésekor. A karosszéria intakt, ép és rozsdamentes, így lassacskán összeáll minden és a Delta mehet az OT vizsgára.
A Lancia Deltát hosszú karrierjének beindításakor a Volkswagen Golf konkurenciájának szánták, olyan olcsó tömegautónak, amely alapvetően Fiat-technikát használt, kívül-belül kissé megbolondítva a Lanciára jellemző kifinomultsággal. A Delta első generációja (a 831-es típus) ötéves fejlesztés eredményeként, 1979-ben mutatkozott be és 1980-ban az Év Autója lett Európában. Kezdeti sikereit a rangos elismerésen túl a Giorgetto Giugiaro által tervezett karosszériának és haladó műszaki megoldásainak is köszönhette. A Fiat Ritmóból kölcsönzött motor öblítését a szívócsonk és a leömlő átalakításával jelentősen javították, a teljesítményt iker-Weber karburátorral fokozták. A legkisebb Lancia alá kategóriájában szokatlan módon négy független felfüggesztés került, az ínyencségek sorát megbízhatóbb gyújtásrendszer, valamint fogasléces kormánymű is szaporította. A legelső és legszerényebb teljesítményű Deltát 1.3 literes motor hajtotta, azonban a sokoldalú és jól tuningolható autó a későbbiekben hatalmas fejlődésen ment keresztül. Már 1983-ban létezett turbófeltöltős, 1.6 literes motorral ellátott kivitel, az 1986-os modellfrissítés alkalmával pedig kijött a 2.0 literes HF Turbo és a HF Turbo 4WD változat. Utóbbit a versenypályákon is kipróbálták, mert a 165 lóerős turbós motor erre kiválóan alkalmassá tette, nem beszélve az állandó négykerékhajtásról, a viszkókuplungos differenciálműről, a hátsó Torsenről. A kis méregzsák és utódai páratlan sikersorozat részeseivé váltak, 1987-től kezdve negyvenhat futamgyőzelmet arattak a rally világbajnokságban, illetve megszakítás nélkül hat alkalommal hoztak világbajnoki címet a Lanciának.
Az „eredeti” Delta karrierje 1994-ben ért véget, utóda az 1993 és 1999 között gyártott második generációs modell (836-os típus) lett. A gömbölyített karosszéria terveit az I.DE.A. nevű tervezőiroda, pontosabban Ercole Spada formatervező készítette el, a Fiat Tipo padlólemezének és főbb konstrukciós elemeinek felhasználásával. Az új Deltát gyártották 1.6, 1.8 és 2.0 literes motorral hajtott változatban is, 1993 szeptemberében pedig leleplezték az utóbbi turbóval erősített nagy testvérét is.
1995-ben érkezett meg a kínálatba a Lancia Delta HPE (High Performance Executive) nevű háromajtós, csapotthátú újdonság, amelynek futóműve a normál változatoknál hat centiméterrel szélesebb lett. A HPE kivitelű autókat 1.9 literes turbódízel motorral, illetve kétliteres benzinmotorokkal árusították. A benzinesek Weber befecskendező rendszert kaptak, az erősebb Garrett T3 turbóval is csábította a vásárlókat. Ez a feltöltő 1.05 Bar nyomás előállítására volt képes, ennek eredményeként az 1995 köbcentiméteres, dupla vezérműtengelyes (DOHC) négyhengeres motor 184 lóerős teljesítményre lett képes 5750-es fordulaton, a maximális nyomaték 290 Newtonméter volt 3500-nál. A nagyobb teljesítmény mellé természetesen feszesebb futómű, erősebb fék, sőt, ABS is járt, az utastérbe jutott Recaro ülés, a karosszérián sorjázó optikai kiegészítők sorát pedig 205/50-es gumiabroncsok tették teljessé.
szöveg: Szalkai Tamás, fotó: Diósi Imre