Székesfehérváron a Pepitacarpit Kft-ben, egy nagyon jól felszerelt, európai színvonalú csarnokban végzik a járművek szakszerű, precíz kárpitosmunkáját, biztonságos tárolását. A veterán szakmában hírnevet és megbecsülést szerzett műhely komplett egyedi belsők és oldtimerek belső restaurálásával, készítésével foglalkozik. Arról, hogy honnan, miként jutottak ide, Vaszilkó Balázs ügyvezető tulajdonos mesélt nekünk.
Amikor az udvarról belép az ember a tágas műhelybe, nem tudja, mitévő legyen, hová forduljon, mit nézzen. A külső oldalon, polcokon kész, félkész és felújításra várók autóülések sorakoznak. Széles munkaasztalokon gépek, szerszámok társaságában két szorgos munkatárs tevékenykedik. Varrógépek a mások oldalon hölgyek kezelésében. Itt is, ott is színes bőrökkel, huzatokkal teli állványok. Balázs irodája telis-tele dekorálva autós relikviákkal.
– Honnan indultál, hogyan jött létre a műhely?
– Mindig is érdekeltek az autók, 2006 nyarán jött aztán egy ötlet, hogy én ezzel szeretnék foglalkozni.
– Addig mit csináltál?
– Volt egy családi bútorüzletünk, ott segítettem be. Beleláttam kicsit a varrásokba és mindenképpen szerettem volna olyan dolgot, ami nem családi vállalkozás, hanem az enyém. Egy kis asztalon elkezdtem 2006 nyarán, aztán kiderült, hogy van is kereslet, kisebb ülésjavítások után egyre nagyobb munkák jöttek. Egyszer egy ismerős felkért, hogy kárpitozzuk újra a púpos Wartburgját. Ez nagy falat volt még akkor, de sikerült, egészen szép lett. 2007-ben kiszálltam a családi vállalkozásból és rohamosan nekiláttam építkezni. A mostani nagyműhelyben van egy kisebb műhely, ott kezdtem másodmagammal, 2008-ra már komplett autókárpitokat csináltunk.
– Gondolom, autóztál is?
– 2008-ban volt egy öreg, veterán S100-as Skodám, azt építettem magamnak. Úgy gondoltam, ne csak egy sima Skoda legyen, rakjunk bele valami extrát, és mivel Volkswagen rajongó vagyok, azon belül is a Bogár kedvencem, a Skodára bogárstílust vetítettünk. Kicsit szocreálos hangulatú lett. Nagyon érdekelt az ilyen fajta autós élet, jártunk is autós találkozókra. Először kizárólag Volkswagen márka köré szervezett eseményekre, később konszern találkozókra is. Egymás után hoztuk el díjakat. Aztán amikor megépítettük, kibőröztük az első Z3-as BMW-t, azzal véglegesen bekerültünk az emberek tudatába.
– A Volkswagen időszakodra emlékeztett a régi műhelyrészben egy csodaszép, OEM Technik által felújított Bogár, aminek a belső tere rád vár, az udvaron pedig egy gyönyörű, eredeti állapotú darab: a szíved csücske.
– Igen, ő az 1953-as gyártmányú Citroën Kacsa.
– Térjünk vissza a kárpitosműhelyhez. Hogyan vitt tovább a megszerzett hírnév?
– 2010-ben kinőttük a helyet, kétszer is továbbépítettük, 2014-ben pedig, amikor az akkori bérlők kimentek, átjöttünk ide. Akkor négy emberrel dolgoztam, rá egy évre pedig új csapattal elkezdtem fölépíteni egy másik szintet. Nem annyira a javítás, inkább a komplett belterek felé mozdultunk, két évvel ezelőtt pedig váltottunk, és a prémium irányba mentünk. Bekerültünk egy jó körbe, különleges autókat kaparintottunk meg.
– Például?
– A BMW 507-est, ami elég ritka darab. Tavaly év végén csináltunk egy Ferrari 330 GT-t. Nemrég csináltuk James Dean Porsche-ját, ami most megy vissza Amerikába, a múzeumba.
– Ahogy elnézem, tele a műhely BMW-vel és Porschéval…
– Igen, Mikó Zsoltnak köszönhetően rengeteg 2005 előtti BMW belső van nálunk. Két nagy Porsche restaurátor cégnek is bedolgozunk. Jönnek még más különleges projektek, angol és francia típusok, köszönhetjük ezt két nagy partnercégünknek, a sásdi MTS Oldtimer Kft-nek és a Pásztor Classic-nak. Nekik mi csináljuk az autóbelsőket, igazából a két cég vezetője, János és Tamás vezetett rá arra, hogy a műhely így nézzen ki.
– Ha nem oldtimeres rendel kárpitmunkát, mit lépsz?
– Nem zárkózom el, de csak akkor tudunk vállalni ilyet, amikor van szabad kapacitás. Bizony, ritkán…
– A restaurátor nekiáll a karosszáriának, a motornak, és így tovább, de a kárpitnál megáll. Miért?
– Azt mondhatom: mert a kárpitosmunka egyészen más, mint a többi.
– Most hányan vagytok?
– Öten. Két varrónő, illetve mi hárman, fiúk. Senki nem az, aminek látszik, asztalostól a logisztikuson át. Hárman mindent megoldunk. Mindenki imádja az autókat, és nagyon szeret alkotni. Sokszor van olyan, hogy ránk bíznak egy autóbelsőt úgy, hogy egyedit kell alkotni. Például azt kéri a megrendelő, hogy ne olyan legyen, mint bárki másnak, szabaduljon el a fantáziánk. Van CNC gépünk, lézer gépünk, gravírozónk, marónk, mindent megcsinálunk és kialakítunk egy tök egyedi belsőt. Ha nincs elképzelése a megrendelőnek, kérem, hogy adjon pár támpontot, és a többit mi elkészítjük. Mint egy amerikai műsorban… csak itt Magyarországon.
– Van munka, látom.
– Bőven, ’hál Istennek. Az utóbbi időszakban ugyan kicsit megcsappant, nem csörög annyit a telefon, és a felújítás alatt álló, új műhelyünk miatt, kicsit visszavettünk a lendületünkből.
– Mi a műhely jövője? Marad így vagy még fejleszteni akarod?
– Nem szeretném fejleszteni, marad ekkora, inkább a minőséget szeretném emelni.
Annak, hogy Vaszilkó Balázs műhelye ilyen sikeres, egy titka van, ezt a beszélgetés után elárulhatom: Balázs életét átfogja, betölti a választott mestersége, nemcsak szaktudása, tapasztalata, kapcsolatai alapozzák meg sikerét, hanem a lelkéig ható küldetés- és hivatástudata is.
szöveg: Váczy András, fotó: Diósi Imre