Még 2015-ben indult a veterán-, nosztalgia- és hobbi Volkswagenek tulajdonosainak versenye, a Tawaszi Rallye, amely május 11-én már tizedik alkalommal gyűjtötte össze a Bogarasokat. Arról, hogy az egynapos rendezvényen mi történt, a Magyarországi Bogarasok Klubjának elnökét, Szepes Gábort kérdeztük.
– Ez volt a tizedik, jubileumi Tawaszi Rallye. Úgy gondolná az ember, hogy már megy magától, rutinból. De azért igényelt valamiféle szervezést, ugye?
– Nem is akármilyen szervezést, hiszen az ünnepi alkalomra sokkal több ajándékkal, díjjal, versenytartalommal készültünk, mi így ünnepeltünk.
– Körülbelül hányan jöttek össze?
– A verseny kerete ötven autó volt, ebből negyvennyolc ténylegesen rajthoz is állt.
– Kiemelnél egy-két különleges darabot?
– Egyik klubtársunk a versenyen egy különleges Volkswagen LT tűzoltóautóval vett részt, teljes felszereléssel, szivattyúval, csörlőkkel. Kiemelném még a bukólámpás, kétüléses Volkswagen Porsche sportkocsit, ami a Porschénál 914-es számon ismert, egyébként pedig a Volkswagennel közös együttműködésben készült. Jelen volt egy további Porsche is, mégpedig egy 944-es. A legöregebb autó egy 1953-as Volkswagen 1200-as Bogár volt, amelyet még a 24 és fél lóerős ősmotor hajt, az, amelyet a Volkswagen háború utáni első autóiba építettek. A legfiatalabb kocsi idén egy 2014-es évjáratú Volkswagen Beetle Cabrio volt.
– Hogyan indult a verseny?
– A versenyzők előzetesen beneveztek, ebből összeállítottuk a rajtlistát. A verseny napján fél nyolcra kellett megérkezniük és átvenni a rajtszámokat. Reggeli következett, aztán az autókat mindenki kidekorálta a különböző matricákkal, rajtszámokkal, illetve a támogató partnerek logóival. Kilenc órakor rajtolt el a csapat a Porsche Buda Volkswagen márkakereskedéstől.
– Merre indult a mezőny?
– Pest és Buda legérdekesebb, legszebb helyeit keresték fel a versenyzők. Köztereket, műemlékeket, a Dunapart és a város érdekes és látványos nevezetességeit.
– Kaptak feladatot útközben?
– Folyamatosak voltak az ügyességi, helytörténeti és tájékozódási feladatok. Vagy egy útvonal volt megadva, vagy egy rejtvény, ami el volt rejtve, például bizonyos közterületek neve, a megadott ház száma, egyes helyeken pedig fényképeket kellett készíteni.
– Hol szusszanhatott a csapat?
– A Blue Birds Rendezvényházban volt az ebéd, amikor mindenki összejött egy helyen, egy időben. Itt öt további feladatot kellett megoldaniuk, ezek között volt járművel kapcsolatos, de volt, amit járművel kellett csinálni, és voltak ügyességi feladatok is.
– Milyen feladatok voltak?
– Ráközelítés tolatva, ahol a távolságot centiméterben mértük. Az győzött, aki a legjobban megközelítette a bóját, de persze, nem ért hozzá. Volt aztán féltengelycsukló-összeszerelés. Ez nagyon vicces, mert ez az alkatrész tulajdonképpen hat golyóból, két futóból meg egy kosárból áll, ezeket teljesen szét lehet szedni, majd össze lehet rakni. A legtöbb versenyző nem tudta teljesen összerakni, azonban meglepő módon egy utasként érkező tinédzser srác rekordidő alatt végzett a feladattal, majd végül megkérdezte, hogy ez tulajdonképpen micsoda. Vagyis úgy nyerte meg a versenyt, hogy azt sem tudta, hogy féltengelycsuklóról van szó! Volt még egy „olajbetöltéses” feladat is. Ennél pontosan annyi olajat kellett beletölteni a mérőedénybe úgy, hogy a kitöltött mennyiség megegyezzen a megmaradó mennyiséggel, a különbséget gramm pontosságú mérleggel mértük. Érdekes feladat volt a légvezetés is. Ez olyan, mint a léggitár: nincs gitár a kezedben, csak imitálod, hogy játszol rajta. A versenyzők a légvezetés alkalmával kaptak egy kormányt, majd úgy kellett végig menni egy kijelölt pályán, hogy motorhangot kellett hallatni, kanyarodáskor pedig elfordítani a kormányt. Az egész egy móka, vicces dolog, persze mindig a Bogár körül.
– Ebéd után folytatódott a verseny?
– Nekivágtunk a délutáni távnak. Ebben az volt a különleges, hogy a város azon részein kellett időben és térben elhelyezkedni, ahol a Tour de Hongrie nem ment, és a lezárásokat kellett elkerülni. Ez tökéletesen sikerült, délután négyre visszaérkeztünk a Porsche Budába, ahol még további kvíz vetélkedő, 1/100-as időmérő verseny volt. Amíg az eredményt kiértékelte a versenybizottság, jó kis szórakozás várta csapatot. Finom falatok közben múlattuk az időt, aztán megszületett a végeredmény. Nagyon sok díjat adtunk át, serlegeket, plaketteket, külön díjakat a tízéves jubileumra tekintettel. Nagy örömmel zártunk, az esemény nagyon nagy siker volt, rengeteg visszajelzést kaptunk facebookon, interneten, emailben, köszönetet és tetszésnyilvánítást a tagoktól.
– Gondolom, lesz folytatás?
– Természetesen. Jövőre kicsit újítunk, még testhezállóbb feladatokkal, több érdekességgel, több látványossággal tűzdeljük meg a versenyt.
szöveg: Váczy András, fotó: Bege Nóra, Hirling Bálint