Alig néhány héttel ezelőtt a Veterán Garázs Magazinban már beszámoltunk az Ace Classic Cars merész, ám kétségtelenül sikerre ítélt vállalkozásáról. A cégalapító-ötletgazda, Vámos László akkor arról mesélt, hogy káprázatos oldtimerek sorát és exkluzív szolgáltatáscsomagot kínálnak azoknak, akik klasszikus autóversenyeken kívánnak rajthoz állni, de nem rendelkeznek megfelelő veteránautóval. Vámos Lászlóval az alábbiakban flottájuk egyik legkívánatosabb tagját, a Ferrari 365 GT 2+2 modellt jártuk körbe.
– A számtalan Ferrari típus közül miért éppen a 356-ösre esett a választásotok?
– Ez az autó korának luxusautója volt, így jelentősen eltér a korábban készült, sportos, ám korántsem kényelmes modellektől. Nem szerettük volna ugyanis, hogy az ügyfeleinket kerékbe törje egy sprőd sportkocsi, ezért vetettük el a 250-es, vagy 330-as modelleket. Persze az ár is számított és az említett autók ma már megfizethetetlenül drágák.
– A 365-ös hozza a sportos Ferrari-érzést?
– Erőben és megjelenésben nincs hiány. A Ferrarinál hagyomány, hogy a típusjelzés egyetlen henger lökettérfogatára utal. A 250-es egy hengere kétszázötven köbcentiméteres, a 330-asnál háromszázharminc ez a szám, a 365-ösnél természetesen háromszázhatvanöt köbcenti. A tizenkét hengeres, 4.4 literes motort három dupla Weber porlasztó látja el benzinnel, a teljesítménye 330 lóerő. Ez az erőmű önmagában is remekmű, Gioacchino Colombo alkotta meg és először 1966-ban használták Ferrarikban. Bár az autó nem könnyű, hiszen a tömege másfél tonna, a végsebessége 250 kilométer óránként, azaz nincs oka szégyenkeznie. Nagyon lényeges, hogy a 365-ös modell bemutatásakor a Ferrari a befutott, tehetős üzletembereket is célba vette, így az autó alá remek, független hátsó felfüggesztés került, míg a korábbi modellekbe hátul csak merev hidakat építettek be. Megjelent a szervókormány és a klímaberendezés is, mindezeknek hála a vezetési kényelem és a komfort kiváló lett. Valóban megszületett az első luxus-Ferrari, ami azonban megjelenésében a klasszikus szépségű korábbi modellek vonalait vitte tovább, stílusában egyébként erősen emlékeztet a kisebb és hathengeres motorral hajtott Dinókra, amelyek szerintem a legszebb Ferrarik közé tartoznak. A 365-ös véleményem szerint az utolsó igazi klasszikus, mert megjelenésében még őrzi az ötvenes-hatvanas évek Ferrarijainak emlékét.
– Hogyan sikerült csatasorba állítanotok ezt az autót?
– 2022-ben született meg a gondolat, hogy holland, olasz, német cégek mintájára mi is létrehozzunk egy olyan vállalkozást, amely a nagy, klasszikus autóversenyekre készít fel autókat és azokat bérbe adja a tehetős ügyfeleknek. A Mille Miglia, a Targa Florio, a Gran Premio Nuvolari, a Coppa delle Alpi mezőnye tele van bérautókkal, tehát létező piaci igényről beszélünk, amelyet sokat ki is használnak. A kérdés csak az volt, hogyan tehetünk szert előnyre, a válasz pedig kézenfekvő volt, kiválóbb szolgáltatást kell nyújtanunk mindenkinél, ideértve az autókat is. Ezért lett aztán Lamborghini Espadánk, Ferrari 512BB-nk, egy sor különleges, gyárilag tuningolt Fiatunk, Lancia Fulvia Zagatónk és Ferrari 365 GT-nk is. Úgy érzem, hogy erős a kínálatunk, tudomásom szerint Ferrarikat alig-alig kínál más cég, mi azonban rögtön kettőt is! Sőt, komoly tárgyalásokat folytatunk jelenleg is egy Ferrari Dino I. ügyében, nagy valószínűséggel egy ilyen autó is a flottánk része lesz a közeljövőben.
– A klasszikus Ferrarik adásvétele tudtommal zárt körben zajlik, mennyire volt nehéz betörni erre az exkluzív piactérre?
– A szerencsén múlt. Az egyik versenyen nagyon kellemesen összebarátkoztunk a Ferrari Classic vezetőjével, aki nemcsak nagyon kedves ember, de segítőkész is. Általa kerestünk jól vezethető, kényelmes, ám a régi Ferrarik vérvonalával rendelkező autót, így jutottunk el a 365-ösig. Ez a kocsi viszonylag – a többi Ferrarihoz képest – jól szervizelhető, egyúttal a legmodernebb klasszikus. Rögtön tizenkét eladó példányról is tudomást szereztünk, közülük nyolc a rossz karosszéria miatt esett ki a rostán, horribilis pénz lett volna megjavítani őket. Kettő top állapotban volt, ehhez méltó, félelmetes árcédulával. Kettő további javítandó, de többé-kevésbé ép autó volt. Mivel az első gazdájával nem tudtunk megalkudni, így végül azt hoztuk el, amely most is a tulajdonunk.
– Milyen állapotú volt ez a Ferrari?
– A legfontosabb tulajdonsága a színe, piros. Az ember azt hinné, hogy egy Ferrarinál ez nem nagy szó, de a 365-ösnél sok új színt vezettek be, ezért nem sok belőle a piros. A másik fontos előnye, hogy ép, balesetmentes a karosszériája, ami kellemesen gömbölyű is. A rákövetkező autók már ék formájúak és szögletesebbek voltak. Nagyjából 830 darabot gyártottak e típusból, a két vetélytársa pedig a szintén négyüléses Lamborghini Espada és a Maserati Indy volt. A megvásárolt Ferrari Németországból érkezett, egy nemesi származású tulajdonosé volt, aki harminc évig használta, mielőtt eladta volna. Alapos ember volt, mert a kocsi mellé egy közel ötven centi magas iratcsomagot is kaptunk, eredeti számlákat, szervizpapírokat. Bár a karosszéria ép volt, sok kontármunkát találtunk a kocsin, de hiába, ha nem ilyen lett volna az autó, nem tudtuk volna megvenni, mert sokkal magasabb lett volna az ára… Például alul mindent beborított a fekete alvázvédő! Képesek voltak a rozsdamentes kipufogókat is feketére fújni… Napokon át álltunk az emelőre tett kocsi alatt és takarítottuk, kapartuk a fekete kulimászt. Most már olyan az autó alulról, mint a bolti autómakettek, csillogó fémszínű a kipufogó, pirosak a féknyergek, kadmiumosak a futómű csavarjai. Már a motor, a váltó, a kuplung és az erőátvitel többi része is tökéletes. Túl vagyunk a kétezer kilométeres bejáratáson, ha baj nélkül meglesz a háromezer-ötszáz, akkor késznek nyilváníthatjuk a Ferrarit.
– Milyen érdeklődés övezi a leendő ügyfelek részéről ezt az autót?
– Bár elsősorban amerikai ügyfelekre számítottunk – és van is onnan érdeklődőnk bőven -, érdekes módon sokan kíváncsiak az autóra Kínából. Sok gazdag ember él ott és Kínában tilos az oldtimerezés, valamilyen okból tiltják az ilyen autók használatát. Ez persze nagyban növeli a kíváncsiságukat, így nem kizárt, hogy a Ferrari kínai pilótával áll majd rajthoz a nagy versenyen.
– Melyik versenyt célozzátok meg elsőként?
– Mivel a Mille Miglián a legmagasabbak az autóbérlés díjai és mi elsősorban profitorientált vállalkozás vagyunk, ott fogjuk nevezni az autót. Ugyan a Mille Miglián csak 1957 előtti autók vehetnek részt és a 365-ös 1969-ben készült, nincs akadálya a nevezésnek, mert ezen a versenyen van egy úgynevezett Ferrari Tributo rész, kimondottan a klasszikus Ferrarik számára. Ennek keretében rajthoz állhat ez az autó is, amelyen már az utolsó simítások zajlanak, ahogyan az a www.aceclassic.eu oldalunkon is olvasható. Hamarosan kap két új motortartó bakot, ezzel együtt pedig kozmetikázzuk a motorteret, hogy annak megjelenése is méltó legyen az autó többi részéhez!
szöveg: Szalkai Tamás, fotó: Diósi Imre