Április 14-én a II. Százhalombattai Oldtimer- és Youngtimer Járművek Találkozójára annyi autó és motorkerékpár érkezett, hogy a Városi Szabadidő Központ parkolója csordultig megtelt. Ameddig a szem ellátott, minden helyet elfoglaltak a kétoldalt felsorakozott járművek úgy, hogy a köztük lévő sávban nézelődő tömeg alig-alig fért el. Volt is mit nézni! Felsorolni sem lehet a különböző korú és márkájú oldtimereket, youngtimereket, az érdeklődők egy egész napot eltölthettek a klasszikus verdák szemet gyönyörködtető kavalkádjában. A rendezvény kifundálóinak neve után mára szlogen lett a „három Péter és Ottó!”. Közülük Offenberger Ottót kértük fel az esemény hátterének bemutatásra, a szervezési munka ismertetésére és a találkozó értékelésére.
– Kérlek, keretezd, hogyan lehet megszervezni egy ilyen grandiózus parádét? Mekkora munka előzte meg az idei eseményt?
– Időben egy kicsit vissza kell mennünk, mégpedig három-négy évet. Érden Hervay úrral közösen próbálkoztunk veterán, illetve oldtimer találkozót összehozni, beszélgetések, ötletelések során formálódott az ötletünk. Az első évben, Szilveszter napján tíz-húsz autót tudtunk összetrombitálni a Szepes Gyula Művelődési Központ elé, a következő találkozó pedig az érdi piactéren volt. Nagyon rossz időt fogtunk ki, még kevesebb autó jött el. Utána találkoztunk két szervezőtársunkkal, Mokánszki Péterrel és Mátrai Péterrel, javaslatukra áttettük Százhalombattára a rendezvényt. Itt természetesen már engedélyeket is kellett kérni. Az általunk kiszemelt hatalmas parkoló a Városi Szabadidő Központ tulajdonában van, tehát önkormányzati terület, amelyet egy kft. kezel. Ennek ellenére a közútkezelőtől is engedélyt kellett kérnünk, illetve az önkormányzathoz, polgármesteri hivatalhoz is be kellett jelenteni a találkozót. Ingyen rendelkezésünkre bocsátották a parkolót, a polgárőri segítséget is térítésmentesen biztosították, tehát nagyon pozitív hozzáállás mellett készülhettünk a rendezvényre. Csak a közösségi médiában, a facebookon hirdettük meg, nem is adtuk be veterán csoportokba, pontosan azért, mert nem tudtuk, hogy mire számíthatunk. Nem akartuk, hogy túllője magát ez a dolog, és féltünk is, hogy túl sokan lesznek, de azt álmunkban sem gondoltuk, hogy az első alkalommal kétszáz-kétszázötven autó és motor jön. Ezt követően a sikeren felbuzdulva azt mondtuk, legyen egy második rendezvény. Már számítottunk arra, hogy sokan lesznek, de azt persze nem gondoltuk, hogy az oldtimer parkolóba kétszáznyolcvan autó érkezik, a youngtimerek parkolójában pedig száz-százhúsz autó gyülekezik. Megközelítőleg tehát négyszáz gépjárművet lehetett megszámolni a hétvégén, a drónfelvétel alapján pedig körülbelül kétezer-kétezerötszáz embert. Azt gondolom, hogy nagyon sikeres és nagyon jó rendezvény van mögöttünk, olyannyira, hogy délután négytől már nem tudtunk senkit beengedi a parkolóba. Ebből kisebb affér is kerekedett… Sajnos biztonsági okokból korlátoznunk kellett a tömeg méretét, mindenképpen el akartuk kerülni a balesetek, sérülések kockázatát. A zsúfolt helyszínen így is a polgárőröknek kellett irányítani a forgalmat, olyan hatalmas volt az érdeklődés. Terveink szerint jövőre ismét itt leszünk, de valószínűleg el kell engednünk a youngtimereket, mert egyszerűen nem tudunk kezelni ilyen mennyiségű gépjárművet. Így aztán jövőre csak harminc év feletti oldtimerek vehetnek részt a rendezvényen…
– A hatalmas kínálatból milyen autót vagy motorkerékpárt emelnél ki?
– Az az igazság, hogy trabantosként elfogult vagyok, tisztelem ezt a márkát, Trabanttal is versenyzek. De mindenkit elismerek, legyen bármilyen típusú veterán autója, motorja, mert tudom, hogy mennyi munka, mennyi pénz és családtól elvett idő kell ahhoz, hogy közösen tudjuk élvezni ezt a nagyszerű hobbit. Ez értékteremtő foglalatosság, annak pedig kifejezetten örülök, ha nálam sokkal fiatalabbakat is megfogott ez a szenvedély. Rengeteg fiatal volt kint Wartburggal, Trabanttal, Ladával, de egy amerikai autós fiatal srác is érkezett. Örömmel látom, hogy a veterán járművek iránti vonzódásnak van létjogosultsága a húszas-harmincas korosztályban is. A kérdésre válaszolva elmondhatom, rengeteg, nagyon szép autó volt Toyotától kezdve az Oldsmobile-ig, nem akarok egyet sem kiemelni. Elismerés mindenkinek!
– Vajon ebből a felhozatalból kiválnak-e kisebb csoportok, akik külön utakra indulnak?
– Azt tudom, hogy mi, trabantosok többször is találkozunk egymással évközben is. Van, akit személyesen ismerek, van, akit csak kimondottan az autói által. Például „ott azt a zöld Trabantot már láttam valahol, és azt a kék Trabantot még többször…
– Hol, milyen alkalommal találkozhatunk veled legközelebb?
– A Veterán Hegyi Felfutó Országos Bajnokságban versenyzem, ez évi hat alkalom, általában a Bükkben és a Mátrában. A tervek szerint mind a hat versenyen elindulunk idén az immár hatvanegy éves 600-as Trabantunkkal. Alaposan felkészítettük a hegyi felfutókra és a fő csapásirány most május 26-a, Bükkszentkereszt.
szöveg: Váczy András, fotó: Diósi Imre