Buckminster Fuller futurista építész és dizájner, aki ismert volt radikális megoldásairól és talán az elsők között foglalkozott a fenntarthatóság problémájával. Tisztán spekulatív úton olyan járművet tervezett mely egyszerre lehet képes vízen, földön és levegőben is gyorsan közlekedni könnyű áramvonalas testével. A gazdaságos működtetés mellett szempont volt a tágas utastér is. Egyedül a közúti változat valósult meg. Gyakorlatilag minden hagyománynak fittyet hányva építette meg a Dymaxion 1-et. A három kerekű autó alig nyomott többet mint egy VW Bogár. A V8-as Ford motor hátul kapott helyet közvetlenül a kormányzott harmadik kerék előtt és az első kerekeket hajtotta meg. A repülőgép acél alváz első fele csuklópánttal kapcsolódott a hátsó idomhoz, így könnyű terepen igen lágy futást biztosított. A felépítmény fa váz és alumínium borítás. Három eredeti Dymaxion épült. Az első melyet a Chicagói Világkiállításon mutatott be sajnálatos módon falnak vezették ami a sofőr halálát okozta. Ez igen rossz fényt vetett az autóra, amit valóban másképp kellett vezetni a hátsó kormányzás miatt, de a vizsgálatok szerint a sofőr volt a hibás. A Dymaxion 1-et végül kijavították, majd eladták.Később egy tűzvészben megsemmisül 1943-ban újraépítik a technikát újragondolva. Ez a példány látható 1934-re elkészült a Dymaxion 2, mely könnyebb és az első szélvédői egyenes üvegből készültek. Ezt egy csirkefarmon találják meg később. Ma egy múzeumban található Renoban, Illinois államban. A Dymaxion 3 megépítésébe Fuller beleleadta teljes vagyonát. 1934-ben mutatták be szintén a Chicagoi Világkiállításon mutatták be.Többször cserél gazdát. Ezt állítólag egy roncstelepen megsemmisítették. Ezt építették újra eredeti rajzok és fényképek alapján a Crosthwaite and Gardiner angol restaurátor műhelyben, 2010-ben Norman Foster megbízásából korabeli anyagokat felhasználva.
forrás: Buckminster Fuller Institute