Bulvár
Gasztronómia
Lovassport
Webshop
Trimedio TV
Trimedio Rádió
Hírek
Eladó cégek
Utazások
Podcast
Bulvár
Gasztronómia
Lovassport
Webshop
Trimedio TV
Trimedio Rádió
Hírek
Eladó cégek
Utazások
Podcast

BMW 507,egy ritka gyöngyszem

BMW 507 03

Legendás autó a kis szériában készült BMW 507-es, amelyet a Mercedes-Benz 300 SL vetélytársának szántak és csak hírességek, illetve dúsgazdag pénzeszsákok engedhették meg maguknak. Megmaradt példányai kincset érnek, ha pedig restaurálásra szorulnak, a legtapasztaltabb szakember keze is megremeg, mielőtt munkába fog.

Tolna megyében, Hőgyész községben működik az RM Classics, műhelyükben rekordidő alatt restauráltak eredeti állapotára egy mesés külsejű, méregdrága BMW 507-est, a munkáról a manufaktúra egyik oszlopos tagját, a közönségkapcsolatokért (is) felelős Reimann Csaba nyilatkozott.
– Az autót 1958-ban gyártották és 1959-ben vette át első tulajdonosa, ezt egy kézzel írt papírcetli bizonyítja. Eszerint a kocsit New Yorkban adták át, a papíron olvasható az alváz- és a motorszám is, illetve megjelölték rajta az autó színét is, amely ezüst-kék volt. Ennél többet a BMW Classic sem tud, azonban közismert tény, hogy ilyen autót használt Alain Delon, Elvis Presley, Ursula Andress is – közölte Reimann Csaba, akitől megtudtam, hogy az RM Classicsnál vendégeskedő BMW 507-es a második széria darabja, a 235 darabból a 205-ik. A hetvenes évekig egy Lachlan M. Mackenzie nevű illető volt a tulajdonosa, aki New Yorkban, Staten Islanden élt. Tőle vásárolta meg és használta a hetvenes-nyolcvanas években Shane O’Neil, aki nemcsak az RKO General Inc. elnevezésű médiabirodalom tulajdonosa volt, de unokája is az RKO alapítójának. Ez a filmstúdió egyike volt Hollywood öt nagy filmgyárának, ők készítették például Orson Welles „Aranypolgár” című filmjét is. A médiacézár autója később sem tűnt el a szem elől.

– Valamikor a nyolcvanas években restaurálták, ennek minőségéről csak annyit mondok, hogy amerikai stílusban történt, vagyis az autón nagyon sok elnagyolt, hanyag részlet maradt. Nem voltak tekintettel a gyári kialakításra annyiban sem, hogy az ezüst-kék színt is megváltoztatták. A karosszériát feketére fényezték, fekete puha tetőt szereltek rá, az utastérben a világosbarna kárpitokat pedig piros bőrhuzatokra cserélték. 1990-ben még így is megválasztották Amerika legszebb oldtimer BMW-jének – árulta el Csaba, aki elmondta azt is, hogy az RM Classics 2021-ben vette kezelésbe az autót – Valamilyen úton-módon Németországba érkezett, július 15-én már a műhelyünkben volt, augusztus 1-én kezdtük szétszerelni. A tulajdonos az RM Classics hőgyészi műhelyét szemelte ki arra, hogy restauráljuk a felbecsülhetetlen értékű kincset. A német tulajdonos célja a FIVA minősítés megszerzése volt, ennek érdekében felkért egy FIVA specialistát, hogy felügyelje a munkánkat, szükség esetén lásson el minket tanácsokkal, szakmai segítséggel. A specialista hetvenes úriember és mára hihetetlenül jó,  baráti kapcsolatot alakítottunk ki vele. A BMW-k és a Veritas modellek nagy szakértője ő,megbízói érdekében járja a világ nagy restaurátor műhelyeit, New York-Sidney-Hőgyész útvonalon.

Tökéletesen elégedett a munkánkkal, hibát eddig még nem talált benne, sőt, néha ő maga int minket arra, hogy fogjuk vissza a perfekcionizmusunkat, ne építsük jobbra az autót, mint amilyen egykor lehetett – közölte büszkeséggel a hangjában Csaba, majd elárulta, hogy némileg rászolgáltak felügyelőjük intésére – Folyamatosan kritizáljuk a saját munkánkat is, sajnos mindig meglátjuk a hibáinkat és addig nem nyugszunk, amíg ki nem javítjuk őket. Nálunk nincs „kész” autó, ha tehetnénk, egyet se engednénk el, vég nélkül finomítgatnánk, javítgatnánk őket. A csapat lelke Taki Bácsi, azaz Takács István, vele együtt nyolcan vagyunk az RM Classicstól és két további személy segített a lakatolásban – mondta el Reimann Csaba, aki a viszonylag gyors haladást azzal indokolta, hogy Amerikában remek munkát végeztek az ottani restaurátorok, a motor és a váltó tökéletes lett, ezek nem is igényeltek további beavatkozást, elég volt az öntvényházakat letisztítani, illetve lecseréltek minden tömítést, kivéve a hengerfejét – A kárpitosmunkát a székesfehérvári Vaszilkó Balázs csinálta meg a Pepita Carpet nevű műhelyében. Csodálatos lett a végeredmény, felülírta az 1958-as állapotot is, az pedig biztos, hogy őt a jövőben is foglalkoztatni fogjuk – fogadkozott a szakember, aki a rozsdamentes kipufogórendszerről is elárult annyit, hogy Budapesten csináltatták, de sajnos sok szögbeli, méretbeli eltérés miatt vágni, hegeszteni, végül pedig polírozni is kellett Hőgyészen.

Megtudtam, hogy a BMW 507-es nem tipikus oldtimer, mert példányai kézzel készültek, gyakran versenyekre, alig van róluk hiteles dokumentáció, roppant odafigyelést és szakértelmet igényel a restaurálásuk. Alkatrészt persze sehonnan nem lehet szerezni – Szerencsére „marós Feri bácsi”, polgári nevén Fehér Ferenc segít nekünk, nem is tudom, hol tartana nélküle az RM Classics. Nyolcvan felett jár, Szekszárdon él és bármilyen hiányzó alkatrészt elkészít nekünk, áldás ő a műhelynek! Hozzá hasonló kulcsszereplő Bencze András, aki a központi kábelezés szakértője, a hetvenes évekig bezárólag bármilyen autó elektronikus rendszerét képes újjávarázsolni. Nyugdíjba vonulása előtt negyven évet húzott le az Ikarusnál – számolt be Csaba a műhely aranykezű szakijairól. Nemcsak büszke teljesítményükre, de készséggel meg is osztja a munkafolyamat lépéseit a megrendelővel – Nagy figyelmet fordítunk a dokumentálásra, a BMW 507-es felújításáról két és fél ezer fotót készítettünk, továbbá 4 terrabyte Go-Pro felvételt rögzítettünk. Az autó mellé így aprólékos, képes ismertetőt adunk, amelyekkel áttekinthető a felújítás minden lépése, ellenőrizhető minden beépített alkatrész minősége – mondta el végül Reimann Csaba. A BMW 507-es létét egyébként Max Hoffmannak, a BMW amerikai képviselete vezetőjének köszönhette, aki az ötvenes években szorgalmazta, hogy a müncheniek készítsenek sportos, erős motorral felszerelt roadstert, ami a Mercedes 300 SL, illetve a brit sportkocsik ellenfele lehetne. A jármű formatervét Albrecht von Goertz készítette el, a motortérbe pedig 3168 köbcentiméter lökettérfogatú V8-as motor került, alumínium blokkal és alumíniumból készült hengerfejjel, 148 lóerős teljesítménnyel. A motor négysebességes kézi váltó közbeiktatásával hajtotta meg a hátsó kerekeket. Minden egyes autó kézi munkával készült, kizárólag nyitott karosszériával – létezett hozzájuk leszerelhető merev tető is, azonban ilyet alig tucatnyi autóhoz rendeltek. A BMW 507-es második szériája az elsőnél kissé kényelmesebb, tágasabb utasteret kapott és a motor lökettérfogata is megnőtt. A képeinken látható BMW 507-es második szériás darab, 1958-ban készült, 1991-től pedig három évtizeden át egyetlen tulajdonosa volt.

szöveg: Szalkai Tamás fotók: Diósi Imre