Evvel a történettel búcsúzunk nyomtatott magazinunktól, mely a mai napon volt utoljára kapható az újságárusoknál. Töretlen lelkesedéssel folytatjuk tovább ezen az oldalon, továbbra is bemutatva eseményeket, szép autókat, műhelyeket és a veteránozás szereplőit. Fogadják szeretettel és olvassák a vgm.hu oldalt, melyet a magazinos hagyományok szerint szerkesztünk.
E minden porcikájában izgalmas, klasszikus MG A típusú sportkocsi ugyan brit gyártmány, mégis a bal oldalon hordja a volánját. Inkognitójához ragaszkodó tulajdonosától rögtön meg is kaptam a felvilágosítást ennek okáról.
– Ez exportra gyártott autó volt, egyébként az MG kimondottan a Nagy Britannián kívül élő vásárlókra gondolt, amikor piacra dobta az MG A típust. Tudomásom szerint 101081 darab MG A roadsterből és kupéból nem kevesebb, mint 78 ezer jutott például az Egyesült Államokba. Nem kétséges, hogy egyértelműen az amerikai piac meghódítása lebeghetett az MG prominenseinek szeme előtt. Ezt az 1957-es évjáratú példányt is Kaliforniában használták, én egy ott élő magyartól vásároltam meg. árulta el a roadster gazdája, akitől megtudtam, hogy hosszú volt az út, amíg az autó elérte a jelenlegi állapotát.
– Borzalmas rozsdakupacot vettem a hazánkfiától, sőt, azt is kiderítettem, hogy a jobb sorsra érdemes MG A nála pukkant le olyan látványosan. Megvette, használta, de aztán már nemigen törődött vele, az autó elrozsdásodott, elvásott, szinte teljesen megette az idő vasfoga. Szerencsére sikeres lett a restaurálás. Az autót a legkisebb darabokra szedték szét a Gévai Classicnál, majd elkezdődött az összeépítés. A karosszériát ezt megelőzően persze homokfújták, a fémtiszta lemezeken aztán láthatóvá váltak a rozsda által megmart részek. A szakszerű lakatolást fényezés követte, utóbbit egy német származású szakember végezte el.
Nem dolgozik olcsón, de a munkájára nem lehet panasz – emlékezett vissza a küzdelmes hónapokra az MG gazdája, majd tapasztalatait így összegezte:
– Az MG A ma már igazi klasszikusnak számít, hiszen egy másik filozófia szerint tervezték, nagyon egyszerű a szerkezete. Könnyen átlátható és különösebb előképzettség nélkül is szerelhető, javítható, akár amatőröknek is ajánlható. Magam is könnyedén elvégzek rajta kisebb munkákat, kuplungállítást, gyertyacserét, egyebeket. A végletekig leegyszerűsített felépítés menet közben is nagyon hasznos, hiszen az autó önsúlya mindössze kilencszáz kilogramm. Ennek a kis súlynak a mozgatását egy négyhengeres, 72 lóerős motorra bízták, vagyis az MG A nemcsak nevében sportkocsi, hanem akként is viselkedik. Könnyű, fürge, jól irányítható, sőt, stabilan fekszi az utat is, elsősorban azért, mert az utasok is alacsonyan ülnek, de a motor is közel van az aszfalthoz. Minden súlyos elem alul van tehát, a lehúzott súlypont pedig jótékonyan segíti a kanyarodást, vagy a gyors haladást. A futómű kimondottan kellemes, nem kemény, de nem is puha, a motor erejéhez és a jármű súlyához méretezték, szerintem elég ügyesen. Az 1959-től gyártott modellek aztán még jobbak lettek, mert a jó futóművet első tárcsafékkel is feldobták a konstruktőrök – közölte a tulajdonos, aki megirigyelte a későbbi modellek hatékony fékeit.
– Bár 1957-ben csupán négy darab dobfékkel szerelték fel az autómat, de ez százas tempónál már inkább csak lassít, mint megállít. Ezért is kaptam az alkalmon, amikor megtudtam, hogy a korábbi modellekbe beépíthetők a kései MG A gyártmányok tárcsafékei, nem szükséges semmilyen részletet sem átalakítani a művelethez. Így aztán az autóm első kerekeinél tárcsafékeket láthatunk, ettől nemcsak biztonságosabb, hanem sportosabb is lett a kocsi karaktere, ráadásul típus azonos maradt az átalakítás után is. Egyéb extrát hiába keresnénk, nincs. Nincs például szervókormány, ettől oldschool a vezetési élmény, meg is szoktak lepődni az ismerőseim, akik kölcsönkérik egy körre. A váltó első fokozata és a hátramenet sem szinkronizált, így aztán csakis álló helyzetű autónál kapcsolhatjuk ezeket, és a kettes is csak alacsony tartományban kapcsolható recsegés nélkül. Hiába, ez egy másik korszak szülötte! Ami engem a leginkább meglepett, az a menetzaj és a menetszél. A katalógusok szerint az MG A roadster 157 kilométeres csúcssebességre képes. Nos, ezt senkinek sem ajánlom kipróbálásra, százhúsz környékén már megszűnik a komfort az utastérben, a szél és a zaj elviselhetetlenné válik. Fokozza a huzat erejét, hogy nincs oldalablak sem, ahogyan külső kilincseket is hiába keresnénk. Amikor be akarunk szállni, be kell nyúlnunk az ablaknyíláson és meg kell húznunk egy drótból kialakított hurkot. Ugyan betekerték, bevonták, de ettől még csak egy dróthurok nyitja az ajtót… Amúgy éppen az ilyen részletek miatt szerethető ez a kedves autó, amit nem szabad hajszolni, mert valójában a nyolcvanat-kilencvenet szereti, akkor a legkényelmesebb és a legélhetőbb – mesélte a tulajdonos, aki szinte kizárólag tető nélkül használja autóját, mert bár csukott utastérrel kényelmesebb, de feleannyira sem élvezetes.- Angol autó, ezért természetesen lehetnek rossz napjai. Persze nem kell nagy dolgokra gondolni, például néha beköpi a gyertyát, meg hasonló kisebb zűröket produkál. Mint említettem, egyszerű szerkezet, négyhengeres a motor, bowdenes a gázpedál is, nem kell nagyobb katasztrófákra számítani. Az üzembiztonságot generátor beépítésével is fokoztam, a dinamó ugyanis szintén okozhat kellemetlen perceket… Érdekes módon sokszor jött már jól az MG A mérsékelten nyűgös természete. Előfordult ugyanis, hogy veterános eseményre mentem, olyan barátaimmal, akiknek komolyabb márkájú oldtimerei vannak. Amikor pedig közbejött nekik egy kisebb üzemzavar, csak vakarták a fejüket, mert a náluk nemigen akadt szerszám, ugyanis autóik ritkábban hibásodnak meg. Nos, ilyenkor kapóra jött az én kis brit csodám, amelyben minden eshetőségre ott van egy alap szerszámkészlet. Így én lettem végül az, aki sárga angyallá változott autómmal megmentettem őket!
Az írás a Veterán Garázs Magazin 2022 szeptemberi számában megjelent cikkünk nyomán készült – szöveg: Szalkai Tamás, fotók: Diósi Imre