Augusztus 20-án, rekkenő hőségben nemcsak a vízpart nyújtott üditő kikapcsolódást Siófokon, hanem a TESCO hipermarket parkolója is. Az ünnepre tekintettel zárva volt a hiper és az üzletek is, az aszfalton pedig az elmúlt évekhez hasonlóan ismét veteránautós börzét tartottak, egyúttal spontán oldtimer-kiállítás is szerveződött. Nem először. Az eseményről Nádas Norbertet, a börzét szervező Siófoki Veterán Jármű Club titkárát kérdeztem.
– Egyszerű, veterános börzének indult ez a rendezvény még évekkel ezelőtt, de már hosszú ideje figyelek egy trendet. Egyre több kész veterán is elgurult a börzére, körülöttük spontán beszélgetések alakultak, a végére pedig a börzéből kinőtt egy veterános találkozó, amely az árusítással párhuzamosan zajlott és zajlik – árulta el Norbert, akinek egyáltalán nincs ellenére ez a folyamat – Igyekeztünk kedvezni a kiállítóknak és egy külön területet alakítottunk ki a számukra. E várakozási terület aztán tovább gerjesztette a folyamatot, mind több és több oldtimer tisztelte meg a börzénket a jelenlétével. Ma már az a probléma, hogy sajnos nincs elég hely, pedig a TESCO a teljes parkolót a rendelkezésünkre bocsátotta. A helyhiány sajnos helyi adottság Siófokon, egyéb részein sem sem állnak rendelkezésre nagy, nyitott területek hasonló rendezvények számára – tudtam meg Norberttől, aki elmondta, hogy a rendezvény 1992 óta, immár húsz éve van jelen a városban – Augusztus 20-át már sokan jó előre beírják a naptárukba és megcélozzák a Siófoki Veterán Börzét.
A TESCO bezár egy napra, hajnali egy körül pedig feltűnnek az első árusok, akik veterános relikviákat, alkatrészeket, fődarabokat, kiegészítőket kínálnak. Ők idén körülbelül kilencvenen voltak. A kész veteránok nagyjából hét óra körül kezdtek szállingózni, végül aztán száz körüli antik autó és motorkerékpár gyűlt össze a flaszteren – foglalta össze a számokat Norbert, aki a kedvenceiről is beszámolt – Nagy örömömre két Norton Manx motorkerékpárt is felfedeztem a tárlaton, az egyik egy 350-es, a másik egy 500-as volt, de megcsodáltam egy Tritont is. A motorok magyar tulajdonban álltak, ami azért nagy szó, mert e járművek nemcsak Magyarországon, de szerte a világon is ritkaságnak számítanak – világította meg örömének okát Norbert, aki megjegyezte, hogy a klasszikus angol kétkerekűek mellett számos, szép állapotú Pannonia is kellette magát a napsütésben.