Bulvár
Gasztronómia
Lovassport
Webshop
Trimedio TV
Trimedio Rádió
Hírek
Eladó cégek
Utazások
Podcast
Bulvár
Gasztronómia
Lovassport
Webshop
Trimedio TV
Trimedio Rádió
Hírek
Eladó cégek
Utazások
Podcast

A két istennő meg a gondolat

DSC 6310

Bár a Citroën DS rajongói gyakran szerveznek nagyszabású találkozókat, felvonulásokat, az itt ismertetett esetben nem erről van szó. A mini találkozó a típus egyik avatott ismerőjénél és kedvelőjénél „háziversenyként” jött létre, kettő autó saját tulajdona, a harmadik másé. A Citroën DS máig csodálatot ébreszt, vendéglátónk pedig úgy általában is vonzódik a francia óriás gyártmányaihoz, kötődése pedig immár több évtizedes.

DSC 6125

– A klasszikus autóskártya lapjai közül nekem mindig is a DS-t ábrázoló tetszett a legjobban. Mint autók iránt érdeklődő fiatal, természetesen gyakran lapozgattam Liener György „Autótípusok” című alapművét is, amelynek címlapján egy Citroën SM díszelgett. Ilyen autókat persze nem lehetett a hazai utakon látni, nekem ezért aztán hatalmas csoda volt az a Citroën GS modell is, amivel 1978-ban külföldi rokonaink érkeztek Magyarországra egy esküvőre – kaptunk magyarázatot a vonzalomra. Mielőtt alaposan körbejártuk volna a DS modelleket, névtelenséghez ragaszkodó kalauzunk megjegyezte, hogy mindhárom gépkocsi 1969-es évjáratú, így mód nyílt az azonos modellévben gyártott DS-ek különbségeit megfigyelnünk.

DSC 6195

– Szeretném felidézni az 1969-es esztendő legfontosabb eseményeit, hogy megismerjük e gépkocsik készítésének hátterét – kezdte a bemutatót vendéglátónk, majd így folytatta: – 1969. március 2-án repült először a brit és francia együttműködés keretében gyártott Concorde, mégpedig a hangsebesség több mint kétszeresével, július 20-án elsőként lépett ember a Holdra Neil Armstrong személyében. Franciaországban június 15-én Georges Pompidou követte de Gaulle tábornokot az elnöki székben, kettejükben közös, hogy nagy Citroën-rajongók voltak. Utóbbi életét meg is mentette egy merénylet során egy DS19-es,előbbi számára pedig készült két darab nyitott Citroën SM. Ugyanebben az évben, október 7-én készült el az egymilliomodik Citroën DS, amely egy aranybarna DS21-es volt – szólt az összefoglaló. Azt is megtudtam, hogy milyen színeket választhatott egy reménybeli DS, vagy ID tulajdonos, ha 1968-ban adta le rendelését – Újonnan választható szín lett a „csillag-fehér”, az „andalúz kék”, a „charmille zöld”, a „karneol vörös”, a „bordó”, az „alabástrom fehér”, a „kandahári szürke”, a „kéregbarna” és „gyöngyház-szürke”. Nálunk és a szocialista országokban elképzelhetetlen volt a színválasztás, az utakon pedig legfeljebb egyenszürke és egyenfekete Warszawák, Pobedák, Moszkvicsok közlekedtek…

DSC 6143
DSC 6158

A zöld kombi egy ID20-as. A típusjelzés kiejtése franciául „Idée”, azaz eszme, gondolat. Ez a kocsi az enyém és talán az ő története a legérdekesebb. Belga származású, abban az összeszerelő üzemben készült, amelyet a Citroën még 1924. február 22-én alapított Forest-Bruxelles-ben, Citroën Belgique elnevezéssel. A gyár érdekessége, hogy még ki sem tört a második világháború, de ott már összeszereltek harmincezer darab autót! A háború után természetesen folytatódott a termelés, 1957 után párhuzamosan folyt a Traction Avant, a 2CV, a Type H, a DS, az ID és a Panhard PL17 típusok összeszerelése. A belga üzem termékei többnyire olasz és német piacra kerültek – foglalta össze a Belgiumban zajló termelés leglényegesebb ismérveit a gyűjtő, hogy rátérhessen a zöld kombi ismertetésére. Ezt az autót a papírjai szerint 1968. december 23-án gyártották és eredetileg az olasz
piacra szánták. Valamiért azonban mégsem exportálták, és egy belga autókereskedőhöz került. Akkoriban Belgiumban az autókereskedő is üthetett be alvázszámot az új autókba, így lett ez a jármű 1969-es évjáratú, dacára az 1968-as gyártásnak. A járművet így a belga alvázszámmal helyezték forgalomba Belgiumban. Ebben az ID gyártási sorozatban hatvanöt darab „Break”, azaz kombi készült, közülük húsz darab lett „Confort Francais” azaz „francia kényelem” jelzésű speciális változat. Ezek egyik jellegzetessége a nagyon elegáns és akkoriban sem olcsó Jaeger műszerfal volt. Érdekesség, hogy 1968-tól minden Citroen ID és DS sebességmérője 200 kilométeres óránkénti sebességre volt kalibrálva. A Confort Francais változatú autók továbbá megkapták az erősebb, SAE szabvány szerint már 103 lóerős, 1985 köbcentiméteres motort és az ötsebességes váltót is. Így az autók 160 kilométeres végsebességre lettek képesek, 10,5 literes átlagfogyasztás mellett – szólt az alapos tájékoztatás a zöld DS-ről.

DSC 6089

szerző: Szalkai Tamás, fotók: Diósi Imre