A méretében és jellegében is különleges Kaáli Autó-Motor Múzeum az ország egyedülálló nevezetességévé vált az elmúlt években, köszönhetően annak is, hogy tárlata méretében és összetételében is folyamatosan változik. A közelmúltban ismét gazdagodott a múzeum kínálata, ráadásul egyszerre két figyelemreméltó szereplővel is, amelyekről Nagy Péter restaurátor adott gyors összefoglalót.
– A friss szerzemények egyike elsősorban a két világháború közötti időszak autói szerelmesei számára lehet csábító, bár azokat is megérintheti, akik csak úgy általában rajonganak a nagyteljesítményű oldtimerekért, vagy a csúcsminőségben előállított, korhű utánépítésekért. A szóban forgó autók egyike ugyanis egy Bugatti Type 35B típusú gépkocsi, amelyet e téma szakértője, az argentin Pur Sang manufaktúra készített az eredeti járművek nyomán. Náluk alaposabban senki sem ismeri a korabeli Bugattikat és személyes tapasztalatom nyomán elmondhatom, hogy szakértelmüket ékesen bizonyítja az immár nálunk állomásozó gépkocsi, amely tavaly decemberben csatlakozott a tárlat többi tagjához.
– Milyen módszerrel készült az autó és a szakértő restaurátor szemével tetten érhető-e bármilyen eltérés az eredtitől?
– A Pur Sang elnevezése nem véletlenül utal a tiszta vérvonalra, ez a műhely eredeti minőségben gyártja a Bugattikat és egyéb kurrens veteránokat. Ők magunk öntik, sajtolják, gyártják az alkatrészeket és egyéb alkotóelemeket, többnyire pedig a korabeli módszerek és eljárások nyomán. Csak megrendelésre dolgoznak, ez a Bugatti eredetileg egy amerikai megbízó számára készült, a másodpiacon szereztük be a múzeum számára. Érdekes adalék, hogy ilyen autót többnyire azok vásárolnak maguknak, akiknek van már egy ugyanilyen, ám eredeti autójuk, de azt inkább kímélik, azaz nem szívesen használják. A találkozókra, autóversenyekre saját, felbecsülhetetlen értékű veteránjuk helyett egy ilyen után-épített Bugattival mennek, de még az is előfordul, hogy az eredeti veteránba áttetetik a modern másolat motorját egy-egy verseny előtt. Ez az autó egyébként teljesen hiteles, nemcsak laikusok szemében olyan, mint az eredeti, de még a képzett szakember megtévesztésére is alkalmas. Tulajdonképpen 99,9 százalékban olyan, mint az eredeti Bugatti 35B. Soros, nyolchengeres motorja 2,3 literes és az autó a kárpit utolsó öltésééig olyan, mintha Molsheimben gyártották volna a múlt század húszas éveiben, Ettore Bugatti felügyelete alatt. Teljesítményében, tudásában azonos a korabeli versenyautóval, szépségével pedig lenyűgöz mindenkit.
– A másik újdonság egy kicsivel fiatalabb a Bugattinál, azonban korántsem lebecsülendő portéka. Mondana egy pár szót e gépkocsiról is?
– Igen, ez a jármű egy másik korszak, sőt, másik földrész szülötte. Egy AC, azaz Shelby Cobráról van szó, amely Kaliforniában készült és szintén utánépítés, azonban egy „felső polcos” kivitel. Az autót a Superformance műhelyben készítették, ahol Caroll Shelby más járgányait is gyártják a mai napig, például a GT40-es korhű másolatait.
– Milyen minőségű ez a gépkocsi, valóban olyan, mint az eredeti?
– Elég róla annyit mondani, hogy a Superformance az egyetlen olyan cég, amely Shelby cégének felhatalmazása alapján hivatalosan is jogosult ilyen autókat gyártani. Ehhez méltó az autó kidolgozottsága és pontossága. Február elején érkezett meg a Kaáli Autó-Motor Múzeumba, azóta pedig már volt időnk alaposan átvizsgálni, kitapasztalni. Egy Ford 427-es V8-as hajtja, amely 1963-tól szerepelt a Ford kínálatában, lökettérfogata európaira lefordítva hét liter. Ugyanezt a motort használták a Ford GT40-esek is, a teljesítmény náluk 530-550 lóerő között mozog, a csúcsnyomaték 700 Newtonméter. Az olvasók képzeletére bízom, mire képes ez a bődületes erő egy 1150 kilogrammos autóban…
– Nem könnyű felfogni és elképzelni… Milyen műszaki tulajdonságai vannak még az autónak?
– A brutális teljesítményű sportkocsiba állítható futómű került, sperrdiffivel, a lassítást Wilwood fékrendszerrel oldották meg. A váltó ötsebességes és manuális, a kormánymű pedig fogasléces, szervó nélkül. Az autó lényegében teljesen azonos a hatvanas években kreált gépszörnnyel, egyedül a karosszéria más. A korabeli autókat félig alvázas, félig önhordó jellegűre készítették, ahol a súlyt alvázkeretre húzott csőváz és arra szerelt alumínium karosszériaelemek egyaránt viselték. Itt minden ugyanígy működik, kivéve azt, hogy a karosszéria anyaga üvegszálas műanyag, amely kellően merev és erős, ugyanúgy részt vesz tehát a súly viselésében. A Superformance e gyártmánya egyébként nem egy hétköznapi Cobra, hanem egy ritka „SC” változat hiteles mása.
– Ez a kivitel miért számít ritkaságnak?
– Nem könnyű felfogni és elképzelni… Milyen műszaki tulajdonságai vannak még az autónak?
– A brutális teljesítményű sportkocsiba állítható futómű került, sperrdiffivel, a lassítást Wilwood fékrendszerrel oldották meg. A váltó ötsebességes és manuális, a kormánymű pedig fogasléces, szervó nélkül. Az autó lényegében teljesen azonos a hatvanas években kreált gépszörnnyel, egyedül a karosszéria más. A korabeli autókat félig alvázas, félig önhordó jellegűre készítették, ahol a súlyt alvázkeretre húzott csőváz és arra szerelt alumínium karosszériaelemek egyaránt viselték. Itt minden ugyanígy működik, kivéve azt, hogy a karosszéria anyaga üvegszálas műanyag, amely kellően merev és erős, ugyanúgy részt vesz tehát a súly viselésében. A Superformance e gyártmánya egyébként nem egy hétköznapi Cobra, hanem egy ritka „SC” változat hiteles mása.
– Ez a kivitel miért számít ritkaságnak?
– Azért, hogy a Cobrák részt vehessenek az 1965-ben megrendezendő autóversenyeken, homologizációs sorozatot kellett gyártani belőlük. A versenyekre szánt autókból sok fogyott, de harmincegy darab mégis megmaradt, ezeket nem vásárolták meg a versenyzők. A „maradékot” aztán az utcai használatra is alkalmassá tették a Shelbynél, nagyobb szélvédőkkel, kissé megszelídített motorokkal. Így adták őket el végül. Borzasztó ritkák már az ilyen autók, hiszen annak idején is csak harminchat létezett belőlük. Nos, a nálunk látható utánépített autó éppen egy ilyen „SC” hiteles másolata. Érdemes megnézni!
szöveg: Szalkai Tamás, fotó: Diósi Imre
Látogatói regisztráció a múzeum www.automotormuzeum.hu oldalán lehetséges, a múzeum címe: 8244 Dörgicse, Csörgőfa utca 33.