Két szürke épület magasodik Budapesttől egy kőhajításra Biatorbágyon. Az épületek mögött a panoráma kilátással körbevett szabadtéri parkoló. Merthogy a bázis nem más, mint a Gévay Classic épületegyüttese.Mint megtudtuk, főleg veterán és hobbi autók tárolásával valamint restaurálással és alap szervizeléssel is foglalkoznak. A vállalkozás tulajdonosát Gévay Árpádot kérdeztük.
– Azért döntöttünk a teremgarázs építésekor Budaörs és Biatorbágy között, a Budaörsi Premier Outlet mellett, mert itt az M0-ás, az M1-es és az M7-es összeér. Ráadásul a várostól is viszonylag elérhető
távolságban, de már a forgalomtól mentesen ideérkezhet az autós a járművével. 1200 négyzetméteren vagyunk képesek egy szinten 60 autót tárolni. Ha szükség van rá, akkor a szintek számát növelni tudjuk, maximum 180 autó férhet el. Kifejezetten erre a célra alakítottuk ki a 300 négyzetméteres csarnokot, az alsó szinten műhelyt, a felső szinten pedig irodákat. Maga a beruházás 5000 négyzetméter telken fekszik.
Sok veteránautó tulajdonosnak nagy gond kedvencük, vagy kedvenceik tárolása.Ez mondhatjuk általános probléma. Hogy találják meg az Autótárolást? –Ügyfélkörünk eléggé vegyes. Vannak olyanok, akik azért választanak minket, mert vagy autószerelésen vagy egyéb kapcsolataikon keresztül már dolgoztunk együtt, és otthon nem férnek el az autóik van, akinek több, van, akinek kevesebb…. Élvezni szeretnék azt az előnyt, hogy itt szakszerűen tároljuk, vigyázunk rá, biztonságban vannak az autók, illetve, hogy használat után az adódó szerelést, karbantartást, takarítást el tudjuk végezni. Amikor pedig szándékában áll az autóját újból használni, akkor tiszta, szervizelt autóba tud beülni. Ez az egyik kategória. A másik kategória szimplán az, akik nem tudja tárolni az autójukat, ezek általában a hobbi, illetve a veterán autósok, netán elutaznak hosszabb időre, és ameddig az tart, idejön és itt állítja le a járművet. Fontos tényező, hogy
a terület őrzött, biztonságos. A veterános általában márkában, az autója években megélt korában gondolkodik. – Tárolásban ez nem kritérium. Mi minden, akár hobbi, akár veterán autót szívesen látunk. A hobbiautóba az újabbak is beletartoznak. Ezek jellemzően érdekességek, ritkaságok.Jelentős különbség az autószerelésben van. Ez vállalkozásunk másik szolgáltatása. Mi alapvetően Mercedest szerelünk és annak idején a Mercedes- Benz W113 280 SL Pagodával kezdtük a tevékenységünket.
Most is annak örülünk a legjobban, ha Mercedest kell szerelnünk, illetve, ezen kívül foglalkozunk a MG-vel, elsősorban MGA-val. Ez az a két típus, amit, ahogy szokták mondani, éjszaka, sötétben is kezelni tudunk. De, úgy tűnik, hogy ez kevés volt. Vannak olyan ügyfeleink, akik az első Mercedesüket nálunk megvették meg, Később a következő autójuk egy Porsche lett. Velünk szerették volna megcsináltatni. Én azt mondtam, hogy nem, mert nem értünk hozzá. Ő meg csak kitartott az elképzelése mellett,hogy itt akarja megcsináltatni, mert tudja, hogy milyen munkát végzünk. Tudja, hogy el tudunk számolni, és tudja azt is, hogy folyamatosan törődünk az autójával azután is, hogy megvásárolta. Ennek megfelelően, egy-két típusból még fel kellett készülnünk, de csak az egyszerűbbek jönnek szóba, ilyen mondjuk, egy 356-os Porsche, mert az nem túl bonyolult história. Egyéb márkák esetében jellemzően karbantartást, egyszerűbb szervizelést vállalunk, de teljes felújítást nem. Ezzel a hozzáállással eleget teszünk a tárolás funkcióban előkerülő igényeknek, és mi úgy gondoljuk, hogy az ügyfeleknek, nagyjából elég is.
.
25 éve működik a Gévay Classik. Nyilván nem érdektelenek a vállalkozás gyökerei – Én gépészmérnökként tulajdonosa és ügyvezetője vagyok az egész ingatlannak, és jellemzően én döntöm el, hogy mi történik nap mint nap a cégnél. Ugyanakkor ezt családi vállalkozásnak lehet nevezni. Édesapám szintén autózásból jött. Autóversenyző volt.. A szakmája egyébként kárpitos, és nagyon hosszú ideig ő kárpitozta az általunk felújított autókat, kiváló minőségben. A fiam ezen a telephelyen modern autókkal foglalkozik, és így ő is kapcsolódik a történethez. Egyrészt azért, mert egymás mellett vagyunk, nyilván, számomra jó érzés, és azontúl jó néhány problémában tudunk segíteni egymásnak. Másrészt, nagyon sokszor előfordul, hogy valaki eljön az oldtimer autójáért, itt hagyja a modern autóját, és örömmel veszi, hogy amíg ő veteránozik, a modern autón olajcserét, vagy mondjuk, gumicserét végzünk. Alapvetően az ügyfélkörünk nem azonos, két külön cégként működünk. Abból a körülményből, hogy valaki gépészmérnök, nem adódik spontán az autókhoz vonzódás. Több, más is kell ahhoz. – Először is végig asszisztáltam és nagy csodálattal kísértem kiskoromban édesapám autóversenyzését. A „négykerék” szenvedély ezzel kezdődött, és azzal folytatódott, hogy később magam is gokartoztam versenyszerűen, abban országos bajnok lettem. Aztán kimaradt tíz év… Rájöttem, a modern autók nem izgatnak, mert mindegyik egyforma, és egészen más a fejlődési irány, amit én gondolok az autózásról. Ezért aztán megvettem az első veterán autómat, a Mercedes 230SL Pagodát, és ahogy az lenni szokott, megvettem a másodikat, a harmadikat, és akkor rájöttem, a dolgom kvázi a hobbi és az üzlet között van valahol. Először elkezdtünk értékesíteni is, de sok nehézségbe ütközött: nehéz volt a vevőt megtalálni. És akkor úgy gondoltam, az autófelújítást egy kicsit visszavesszük, inkább az autótárolásra próbáljuk a hangsúlyt fektetni. Nem nagyon foglalkozik ezzel itthon senki. Volt és van ugyan, aki próbálkozott és próbálkozik ezzel. de nem szerviz szolgáltatással és egy napi 12 órás fogadókészséggel együtt együtt. Mi viszont itt vagyunk, és hajlandók vagyunk gondoskodni arról, hogy betenni és kitenni vagy kivenni lehessen az autókat. Ez adott esetben rendkívüli időpontban is megoldható. Ilyen, úgy tudom, nincsen Magyarországon. Melyik veterán márkát vezeti szívesebben? Sokkal többet járok az MGA-val, mint a Mercedessel, mert játékosabb, számomra sok szempontból élvezetesebb. A műszerfalon nem világít ötven információ, és ez kifejezetten jól esik. Ezért ez az 1957-es, valóban klasszikus autó, valóban veterán autó, valóban sportkocsi. A használaton túl örömet találok a javításában meg törődésben. Egy 107-es Mercedes, amit ma egy klasszikus autónak hívnak, tulajdonképpen ugyanolyan, mintha modern autóba ülnék be, alapvetően nincs különbség. Mondani sem kell, öreg autókat kedvelő ki nem hagyhatja a veterán összeruccanásokat. – Évenként meglátogatjuk az
Oldtimer Szuperkupa két-három versenyét. Hazai börzékre kevésbé járunk, annál inkább a külföldi nagyobb kiállításokra, ahol persze az itthoni közönséggel is találkozunk. De nagyon sok pont van még, ahol összefutunk, például szívesen jönnek ide veteránosok, kicsit körbe néznek, leülnek és beszélgetünk…
Mi a véleménye a veterán autók elektromossá alakításáról? – Erről nagyon nehezen tudok mondani bármit, azért, mert még én sem döntöttem el, hogy ördögtől való-e, vagy segítség a jövőbe való átevezéshez. Nem szeretném eldönteni, de a magam szempontjából vannak ellenérzéseim. Azt viszont gépképp nem szeretném megélni, hogy az autókat ne engedjék ki az utcára, és ne legyen semmiféle alternatíva. Úgy gondolom, hogy addig, ameddig reverzibilis a dolog, visszaépíthető az autó, addig talán nem vétünk túl nagyot. Ez az egyik. A másik viszont, hogy van egy vásárlói csoport vagy réteg, aki az elektromos autózással mindenféleképpen elhivatott, úgy gondolja, hogy csak ez a jövő, és élvezi, mint ahogy élvezhető is, hiszen számos előnye van, de ennek ellenére azért kedveli ezeknek az autóknak a külalakját. Bulisnak tartja. Úgy gondolom, ez egy vevőkör… Úgy veszem észre a fiatalokat nem nagyon vonzzák a veterán autók.. Azt tapasztalatom, a veterán autózás, olyan 30-40 év fölött indul el. Legalábbis a mi vevőkörünk ilyen. A harmadik, ami érdekes ebben az elektromos autózásban, számomra az, hogy nyilván gépészmérnökként nagyon izgat a feladat, meg az autóépítés is. Ebből nem szeretnénk kimaradni. Ahogy haladunk időben, nincs mese, nem lesz autós, aki az elektromosból kimaradhat. Ha akar, ha nem. Naná, az oldtimder villanyosítására szakosodó cégek egymás után nőnek ki a terepen. – Így van. Miután jött ilyen vásárlóigény, úgy gondoltuk, hogy megpróbáljuk. Annyira nem érzem azt, hogy jót teszünk-e, vagy rosszat ? Felvállalhatjuk-e egyáltalán? Csak az üzletért érdemes-e ezt megtenni egy idősebb autóval? Ezt nem látjuk még. Csakhogy van egy gond, ami rettenetesen megnehezíti ezt: ezeknek az autóknak a magyarországi forgalomba állítása. Ezt nem mi fogjuk megoldani…
szöveg: Váczy András fotók: Diósi Imre