Ez a kis 1964-es francia ékszerdoboz a legendás Panhard utolsó terméke.A 24-es típusszám a 24 órás LeMans-on aratott sorozatos kategóriagyőzelmekre utal. Vonalait, mint minden autójukét Louis Bionier tervezte. Valószínű ez az egyetlen 24 CT Magyarországon. Tulajdonosa Bogdányi Gyula gyűjtő, aki nagyjából ilyen állapotban vásárolta meg nemrég.
A Panhard & Levassor ami legrégebbi autómárka volt és gyártmányai az elsők voltak a világon, melyek a későbbi autók jegyeit hordozták magukon. A háború előtt különlegesen szép formájú és megbízható luxuslimuzinjairól volt híres. A II.világháború utáni Franciaország szűkös erőforrásai miatt államilag leosztották melyik autógyár milyen kategóriájú autót gyártson. Öt autómárka maradt a piacon, ezek egyike volt a Panhard. Ez volt a megalkotójáról elnevezett Pons-terv mely meghatározta Franciaország világégés utáni autóiparát. A Panhardnak volt is egy gyártásra kész kisautója, ami minden tekintetben a legkorszerűbb volt, ez volt a Dyna X. Csak sajnos az előállítási költségei és ezáltal az ára is igen magas volt. Nem lett piaci siker. Ugyanez lett a sorsa az 1953-ban megjelent Dyna Z-nek is. Hogy a csődtől megmeneküljenek, részvényeik 25%-át, így a függetlenségüket is eladták a Citroënnek. A Citroën az ő gyártósoraikon építette a 2CV Furgonette-t, így a nagy bajból kihúzta a gyárat. Időközben kihozták a PL17-et, ami a Dyna Z javított változata volt új 4 ajtós karosszériával, ami egy szép és jó autó volt. Igen ám, de a Citroën ekkor dobta piacra a szintén kéthengeres négyajtós Ami 6-ot és a kereskedői hálózatukat nem szívesen adták egy konkurens autóhoz. A Citroën gyártmánypalettája, a 2CV, az Ami6 és a DS/ID lefedte a piacot. Egyvalami hiányzott a sorból, az éppen divatba jövő 2+2 coupe karosszéria.
Louis Bioner és csapata valamint a konstruktőrök munkához láttak. Motor fejlesztésre nem volt pénz, így az esztétikára, kényelemre és a biztonságra! összpontosítottak. A könnyű alumíniumkarosszéria tetőoszlopaiba borulásvédő csöveket tettek. Habbevonatú műszerfal, hatékony ütközők, kidomborodó oldalvonal és rendelhető biztonsági őv fokozta a biztonságot. Külö említést érdemel az üveg mögé integrált négy lámpatest, mely később átvándorolt a DS modellekre.
Az új modell teljes független kerékfelfüggesztést és elsőkerékhajtást kapott. Két változatban dobták piacra. A 848 köbcentis 42 Le-s C és az M8S tipusjelű 50 Le-s Tiger motoros CL. 1963 junius 24.-én mutatták be a versailles-i Trufaut Rózsakertben, majd pár hónap után a Párizsi Autószalon közönsége is találkozhatott vele. Óriási siker övezte. Pinin Farina a kiállítás legszebb autójának tartotta, De Gaulle tábornok is elismerően nyilatkozott.
Később egy 25 centiméterrel megnövelt tengelytávú tágasabb változat is készült a tágasabb belsőtér érdekében. Bár maradt a kétajtós változat, négyüléses szedánként pozicionálták a piacon. Ez volt a 24BA és a 24BL A Citroen1965-ben felvásárolta a márkát. Nem volt már több fejlesztés és az egyik márka felfalta a másik márkát, ami nem ritkaság az autóiparban. 1967 julius 21.-én gördült le az utolsó Panhard 24 CT a gyártósorról és evvel meg is szűnt a történelmi márka Bár nem volt olcsó autó, rangját mutatja a négy év alatt eladott 28651 darab. Hogy ilyen szomorúan ért véget egy legenda, az sok szerencsétlen együtthatónak köszönhető.
fotók és szöveg: Diósi Imre
forrás: wikipedia, newsdanciennes.